Nem egészen egy héttel ezelőtt a Dankó PBK elérkezett "tavaszi hadjáratának" utolsó előtti állomásához. Az ellenfél az előzetesen a közepesnél erősebbnek tartott Dadda volt. A csapat kifejezetten jól játszva, ha nem is könnyedén, de magabiztosan hozta a győzelmet. Ironikus, hogy az 5-2-es eredmény a villanyfényes szezon legnagyobb arányú győzeleme volt. Idén valahogy sosem tömtük ki a gyengébbeket sem, viszont megverni mindig megvertünk mindenkit (szinte :))! Az, hogy nem nevezhető könnyednek a győzelem, annak köszönhető, hogy a +3-as különbség csak a végére alakult ki. Sőt! Az első gólt a Dadda lőtte! Nem sokáig kellett azonban várni Pötty egyenlítésére: egy némileg eltört lövés utat talált a kapus lába között. Szerencsés, de hasznos gól :)! Pár perccel később a védők visszapasszra számítottak, s aztán már csak figyelték, amint lazán elkocogok a szélen, s a rosszul záró kapus mellett a rövidbe bombázok. 2-1! Innentől megnyugodhattunk volna, de sajnos egyenlített a Dadda. Nem voltak különösebben jó csapat egyébként, legalábbis nem játszottak jól. Különösebb nehézségek nélkül levédekeztük őket. Az első gól is csak egy megpattanós, mákos lövésből született. Nem volt tehát sok helyzetük, nekünk annál inkább. Még az első félidőben például Sozi egy Frodó által beguríttott (ugyan nem teljesen pontos) labdát az üres kapu mellé szerencsétlenkedett. Ki gondolta volna ekkor, hogy az ő mesterhármasával lesz meg a meccs ? Végül azonban így lett. Két igazi kispályás kijátszott akció végén (egy-egy assziszt Pötty és az én részemről) Sozi kétszer is 1 m-ről vette be a kaput. S hogy végképp nagy legyen az öröm, a végén még Ádi passzából a kapus mellett elpöckölve kialakította az 5-2-es végeredményt.
Ami pedig azt jelenti, hogy a Dankó Pista Baráti Kör egy lépésre került története legnagyobb sikerétől, a harmadik liga megnyerésétől, a másodosztályba való feljutástól! Ki gondolta ezt anno, mikor a 606-os szobában ücsörögve először töltögettük ki a nevezési lapot, s egy hirtelen ötlettől vezérelve kedvenc olcsó és finom (?), bár néha gyanúsan habzó borunkról neveztük el a szépreményű egyletet ? Mielőtt még megköszönném Anyunak és Apunak, vár ránk egy igazán komoly feladat, s csak aztán lehet ünnepelni. Akkor viszont nagyon! Hogy ez sikerülhessen, a Dankó meccsek történetének várhatóan legnagyobb szurkolóserege fog buzdítani minket! Persze ahogy mondani szokás, mi akkor is büszkék vagyunk, ha.... de persze ez úgyis csak hipotézis, ugyanis győzni fogunk !!!
Hajrá Dankó !!! Harcra fel !!!
Góllövőlista:
1. Pötty 11
2. Frodó 10
3. Szalonna 8
3. Sozi 7
4. Ádi 3
5. Gáti, Balázs 1-1
Utolsó kommentek