A Dankó Pista Baráti Kör Blogja.
Ide ömlenek a Dankó kispályás focicsapat(BME bajnokságában zúzzuk) tagjainak és barátaiknak magvas gondolatai, ötletei, videók, bármi.
A Dankó már nem csak egy focicsapat, a Dankó egy baráti társaság, a Dankó egy életérzés !
A Dankó története legnagyobb sikerét elérve megnyerte a 3/b- ligát !!!! A nagy boldogságban és ünneplésben pont a legfontosabb hírről nem született poszt idejében, de azért úgy illik, hogy itt is megörökítsük, amit már mindenki tud.
Krónika: utolsó, sorsdöntő meccsünk tétnélkülivé degradálódott, ugyanis amíg mi melegítettünk, s spannoltuk magunkat a nagy összecsapásra, legfőbb riválisunk leégett az utolsó helyezett ellen, kikapott. Így már a meccs kezdete előtt megnyertük a ligát, s ezzel a feljutás jogát a 2. ligába.
A meccset azért lejátszottuk, melyen rekord létszámú szurkolóseregünket sajnos nem tudtuk győzelemmel megajándékozni, tét nélkül már nehéz volt a koncentráció :)
Májmedence Fakó - Dankó PBK 4 - 2
gólszerzőink: Szalonna 2
Sajnos Pötty bokája kifordult a meccsen, de úgy néz ki, az új szezonban már bevethető lesz.
Kis elemzés: erre a szezonra nagyon összeállt a csapat, szinte minden meccsből kihoztuk a maximumot, néhol szerencsénk is volt, de ez kell a sikerhez. Sajnos Norbi és Ádi sokszor sérültek voltak, így nem tudtak annyit játszani, amennyit szerettük volna, de talán ez volt az egyedüli negatívum a szezonban. A bajnoki címet egyértelműen a védekezésünknek köszönhetjük: 11 meccsen mindössze 33 gólt kaptunk, ami messze a legkevesebb volt a ligában. S hogy ez mennyire kellett nekünk, azt jól mutatja, hogy góllövésben viszont csak az utolsó helyezettet előztük meg 48 lőtt gólunkkal. Tavaly ősszel 51 gólt lőttünk, de csak 6.-ak lettünk, mert kaptunk 50-et. Ugyanakkor kevés lőtt gólunk ellenére győzelmeink megérdemeltek voltak, egyszerűen csak mindig 1-2 góllal rúgtunk többet, nem tömtünk ki senkit.
Nem egészen egy héttel ezelőtt a Dankó PBK elérkezett "tavaszi hadjáratának" utolsó előtti állomásához. Az ellenfél az előzetesen a közepesnél erősebbnek tartott Dadda volt. A csapat kifejezetten jól játszva, ha nem is könnyedén, de magabiztosan hozta a győzelmet. Ironikus, hogy az 5-2-es eredmény a villanyfényes szezon legnagyobb arányú győzeleme volt. Idén valahogy sosem tömtük ki a gyengébbeket sem, viszont megverni mindig megvertünk mindenkit (szinte :))! Az, hogy nem nevezhető könnyednek a győzelem, annak köszönhető, hogy a +3-as különbség csak a végére alakult ki. Sőt! Az első gólt a Dadda lőtte! Nem sokáig kellett azonban várni Pötty egyenlítésére: egy némileg eltört lövés utat talált a kapus lába között. Szerencsés, de hasznos gól :)! Pár perccel később a védők visszapasszra számítottak, s aztán már csak figyelték, amint lazán elkocogok a szélen, s a rosszul záró kapus mellett a rövidbe bombázok. 2-1! Innentől megnyugodhattunk volna, de sajnos egyenlített a Dadda. Nem voltak különösebben jó csapat egyébként, legalábbis nem játszottak jól. Különösebb nehézségek nélkül levédekeztük őket. Az első gól is csak egy megpattanós, mákos lövésből született. Nem volt tehát sok helyzetük, nekünk annál inkább. Még az első félidőben például Sozi egy Frodó által beguríttott (ugyan nem teljesen pontos) labdát az üres kapu mellé szerencsétlenkedett. Ki gondolta volna ekkor, hogy az ő mesterhármasával lesz meg a meccs ? Végül azonban így lett. Két igazi kispályás kijátszott akció végén (egy-egy assziszt Pötty és az én részemről) Sozi kétszer is 1 m-ről vette be a kaput. S hogy végképp nagy legyen az öröm, a végén még Ádi passzából a kapus mellett elpöckölve kialakította az 5-2-es végeredményt.
Ami pedig azt jelenti, hogy a Dankó Pista Baráti Kör egy lépésre került története legnagyobb sikerétől, a harmadik liga megnyerésétől, a másodosztályba való feljutástól! Ki gondolta ezt anno, mikor a 606-os szobában ücsörögve először töltögettük ki a nevezési lapot, s egy hirtelen ötlettől vezérelve kedvenc olcsó és finom (?), bár néha gyanúsan habzó borunkról neveztük el a szépreményű egyletet ? Mielőtt még megköszönném Anyunak és Apunak, vár ránk egy igazán komoly feladat, s csak aztán lehet ünnepelni. Akkor viszont nagyon! Hogy ez sikerülhessen, a Dankó meccsek történetének várhatóan legnagyobb szurkolóserege fog buzdítani minket! Persze ahogy mondani szokás, mi akkor is büszkék vagyunk, ha.... de persze ez úgyis csak hipotézis, ugyanis győzni fogunk !!!
Kedden újabb fontos és előre nem láthatóan igen kellemetlen meccsre került sor a Bogdánfy úti arénában. Az időjárás most megint megviccelte egy kicsit a csapatot: azt már tudjuk, hogy zuhogó esőben, betonon nem a legerősebb a csapat, de úgy tűnik a 35 fok meg a tűző napsütés sem tesz jót nekünk. A Dankó a tabella 10 helyezettjével találkozott és elkövettük azt a tipikus hibát, hogy nem a kellő figyelemmel mentünk neki a tanálkozónak, aminek meg is lett az eredménye: az első 3 percben villámsebességgel beszoptunk két gólt, amiről igen nehéz elkezdeni játszani. Innen kellett belevágnunk a gólgyártásba, ami kurvára nem ment könnyen, mivel ebben a félidőben csak Pötty talált be (egy lapos kötős lövéssel), de az ellenfél is, így 1-3ról mentünk pihenni (mfha! a félperces félidőre). Az igazat megvallava ekkor nagyon beszartam, hogy itt úsznak el az esélyeink a jó helyezésre, de a második félidő szerencsére visszahozta a reményeket. Iszonyatos akarással mentünk neki újra, a védelmünk ekkor már rendesen működött, az ellenfelet nem hagytuk igazán támadni, úgyhogy ahogy kell, innen már nem kaptunk gólt, viszont négyet basztunk, ami igen jó arány :) Az elején én kezdetem egy kötős lövéssel a kapusnak (úgy tűnik szerette a bőrt :) ) , aztán nem sokkal később kaptam egy gecijó labdát szögletből Pöttytől, amit fellőttem a léc alá. Ezután Llars, a klubhoz régóta lojális svéd légiós talált be egy balos, kecskeméti csőrössel a kapus feje fölé. Ezután már csak Ádi közelről bepasszintós gólja kellet, hogy bebiztosítsuk a győzelmet: 5-3 , amit fegyelmezetten tartottunk a meccs végéig. Összességében tehát +2es gólaránnyal hoztunk egy könnyűnek gondolt, végül a szezon (sztem) legkellemetlenebb és legtöbb akarást igénylő meccsét.
Két meccs van hátra, meg kell húzni a végét! Hajrá Dankó!
Következzen egy összefoglaló a Dankó legutóbbi 3 villanyfényes meccséről:
Dankó - Urak: 5 - 0
Ezen a meccsen nincs mit összefoglalni, ugyanis nem jött el az ellenfél, így jóváírták nekünk a meccset. Gyökér csapat, úgyhogy amúgy is vertük volna őket.
Dankó - Hanyatt SE: 1 - 0
Egygólos meccs kispályán ? Nem semmi! Nulla kapott gól ? Nem semmi!!! :) Utóbbi tényt kell kiemelni erről a meccsről, ugyanis sokkal több gólt érdemelt volna ez a gyökér csapat, mint az az egy amit sikerült lőni. A lényeg, hogy a Hausmann műgyepén kiszenvedtük ezt a fontos, kötelező győzelmet. A mutatott játék közepes volt, ez nem az a meccs, amire évekig emlékezni fogunk (igazából már most sem :)).
Az egy szem lőtt gólunkról a gól szerzőjét, a csapat gólzsákját, Pöttyöt kérdeztük: "Szalonna passzolt nekem kb. középről balra, én meg átvettem és a hosszúbe lőttem kicsit külsövel."
S végül a legutóbbi meccs:
Dankó - Athletrico 5 - 4
Na erről a meccsről már bizony van mit, és érdemes is mesélni! A legyőzött ellenfél nem kevesebb, mint 66 gólt lőtt 6 meccsen, mielőtt velünk találkoztak volna. Volt olyan csapat, melynek 26-ot rámoltak be. Joggal készültünk tehát fel egy félelmetes támadógépezet elleni meccsre. A félelmetes támadógépezetből azonban nem láthattunk semmit, ugyanis ha egy félelmetes támadógépezet egy nálánál sokkal félelmetesebb védelemmel kerül szembe (az idei bajnokságban messze a Dankó kapta a legkevesebb gólt), a jelek szerint (az eredmény a bizonyíték) lófaszt sem ér el. Pedig ez a csapat igazán komolyan vette magát, sorcseréjük volt (!!!), valamint hatalmas arcuk. Ezek az arcok azonban nekünk hála torz grimaszokat vettek fel a meccs végére.
Már az első percekben világossá vált, hogy van sanszunk, villámgyorsan kétgólos előnyt alakítottunk ki ugyanis. Pötty passzát Frodó lőtte a kapuba két próbálkozásból. 1 - 0. Majd pár perccel később Pötty húzott el a bal szélen, s bár őt nem löködték, középre adott, én pedig a kapu jobb oldalába pofoztam a lasztit. 2 - 0.
A meccs középső szakaszában is hiper faszán játszottunk, atom stabil védekezés mellett jó támadásokat vezettünk. Hogy a második félidő elejére 3-2-re fordított az ellenfél, az annak köszönhető, hogy mi kihagytuk a helyzeteinket (nagyon jól védett a kapusuk), az atom védelem pedig elkövetett néhány apróbb hibát, amit bebüntetett az ellen. Ekkor néhány percig úgy tűnt, távolodik a győzelem, ugyanis a csapat fáradni látszott, s egy sorcserével játszó csapat ellen ez nem sok jót jelent. Mire azonban igazán aggódni lehetett volna, Pötty egyenlített: "Frodó húzott el jobb a szélen, ketten is rámentek, én így középen üresen maradtam, aztán frodo középre passzolt miközben löködték rendesen, én meg a kapu bal oldalába pofoztam a lasztit." - egy újabb Pötty idézet.
Ekkorra az ellenfél (és mi is )már síkideg volt, a meccs rangadóhoz méltóan kezdett csatává alakulni. 2-2-nél egy teljesen szabályos (ráadásul tök szép :)) gólomat nem adták meg a buzik, mert a gyökér védőjük elesett bennem. Utólag belátható, hiba volt nem a végsőkig kitartani igazunk mellett. Hogy mégis engedtünk az csak annak köszönhető, hogy az ellenfél csk-ja szervezőnek vallotta magát.
A meccs tehát zúzós hangulatban közeledett a végjátékhoz, mikor Pötty cselezte magát lövőhelyzetbe, s bár lövését védte a kapus, a kipattanót Ádi Gerd Mülleres lesipuskás vénával toszta be az üres kapuba. 4-3 ! A tényt, hogy szopásra áll a szájuk, s ezzel eloszlani látszik a feljutásról szövögetett gyermeki álmodozásuk, igen nehezen viselte az ellen. Kialakult egy 3-4 perces "Mivan, mivan, mivan ???" jelenet is, miután arcon csapta Balázst az egyik kis tetü (ugyanaz aki a meg nem adott gólnál esett el bennem, s pattogott). Ezt a kis közjátékot a szokott rutinnal hozta le a csapat, az ellenfél teljes verbális megsemmisítésén túl azonban ütésre ezúttal nem került sor.
A végső katarzist Sozi gólja hozta el a számunkra, aki az első két gól sémája szerint Balázs jobb szélről történő beadását követően passzolta be az ötödiket. Ezután már hiába nyomta percekkel tovább az eredeti meccshossznál az ellen, már csak egyet tudtak bemákolni. A vége a szezon talán második legnagyobb győzelme (a 8-6os siker után).
A csapat teljesítményéről mindent elmond a tény, hogy csak 4 gólt kaptunk egy 11-et átlagoló csapattól, valamint, hogy 5 gólunkat 5 különböző játékos szerezte. A győzelmhez a gólszerzőkön kívül nagyon kellett Balázs precíc védekezése, valamint Sanyi szokásos bravúros védései is.
S hogy miért a cím ? Ha mind a három hátralévő meccsünket megnyerjük, akkor .............. hmm, de ez még korai :)
Az ősszel megszerzett Sch liga bajnoki cím megvédésének szándékával most is benevezett a csapat a kolesz bajnokságba. Hogy ezekről a meccsekről miért nincs említés a blogban, az nagyon egyszerű. Mert nem érdemesek rá :) Sajnos az idei szervezés rendkívül gyenge, a bajnokság pedig színvonaltalan. Pár mondatban összefoglalhatóak a történtek:
A két 6-os csoportban zajló bajnokság ki tudja melyik csoportjában a 2. helyen zártunk. ehhez mindössze 3 meccset kellett lejátszanunk az 5-ből, ugyanis két ellenfél sem tudott kiállni. A háromból kettő komolytalan meccs volt, egy 11-5ös és egy 15-0 (utóbbi csapat simán tesiből felmentett kategória) győzelem sikeredett ezeken. Az egyetlen komoly ellenfél régi jó testvércsapatunk, a Songoku volt. Az őszi szezonnal ellentétben, amikor kétszer is megvertük őket, ráadásul egyértelműen, megérdemelten, ezúttal kikaptunk 7-4-re egy esős meccsen. Ez a meccs az idei szezon egyetlen szépséghibája,itt tényleg katasztrófa volt amit nyújtottunk. A 7-4 még egész jó, tekintve, hogy 7-1 is volt. Ráadásul a Songoku idén teljesen széthullóban van, a 4. ligában teljesen esélytelenek a feljutásra. Így különösen csúnya a vereség. De egy szar meccs egy szezonban belefér :)
A szervezők ígérete szerint nemsoká lebonyolítják a végjátékot, arról bővebb elemzés lesz, remélhetőleg pozitív előjellel :) Ugyanis csoportbeli második helyünk ellenére a címvédés a cél, mondjuk egy Songoku ellen megnyert döntővel :)
Tegnap ismét Dankó meccs, ismét Dankó győzelem, ahogy megszokhattátok :) A győzelmet azonban nem lehet megunni, mégmégmég: hallom is, ahogy a B-közép ordít.
Nos akkor kéremszépen. Hoppácska! - ahogy buzi Palik László mondaná. Megkúrtuk a listavezetőt! Ha nem lennénk olyan szerények, lassan a feljutásra esélyes (liga bajnoki cím) csapatok közé sorolnánk magunkat :)
A meccsről röviden: kétszer egyenlítettünk, majd az ellenfél tette meg ezt, hogy a 3-3as állás után 6-3ra zúzzunk el, majd az előnyt őrizve végül 8-6os diadalt arassunk! Az ellenfél ritka durván nyomta, sok áldozatot hoztunk: több millió hámsejt szinte minden csapattag térdéről, Pötty fájós oldala, az én fájós térdem mind-mind az alattomos felkúrások eredményei. Vérünket adtuk tehát megint!
A csapat teljesítményéről:
Pötty végre tudásához méltóan játszott, 3 gólja mellé 3 gólpasszt is jegyzett, részt vállalva így a csapat góljainak pontosan 75.000000 %-ből. Végre higgadtan értékesítette ziccereit (melyek előtti gólpasszok 66.66666 %-t én adtam :)) Frodó gyilkos védekezést mutatott be, és védőtől már pofátlanságnak számító 3 góllal terhelte az ellenfél kapuját. Kiemelendő a szólógólja, mely során saját térfeléről indulva hámozta át magát az ellenfél teljes védelmén, majd a kapufa mellé bombázott. Lassan kezdem elhinni, hogy tényleg nemcsak csőrrel tud lőni. Sozi okos csiki-csuki után belsőzött magabiztosan a kapus mellé, míg én ballal mutattam be, hogy Kecskeméten is ismerik a csőrőst. Így jött össze a 8 gól. Még ekiből is sok :) A védekezésünk brutális volt, Frodó különösen keményen gyűrte, de senkire nem lehetett panasz. 5-ből 4-nél járunk és még hol a vége! Meg kell még örökíteni a meccs két legfánibb pillanatát: Balázs (egyébként szokásosan jól játszott) veszélyes helyről küldött egy szabadrúgást 10 m-el mellé/föllé, majd szintén ő egyik gólunknál gólöröm gyanánt kilőtte a lasztit a stadionból :D Örök sérültünk, Dádi ismét játszhatott, yay!
Gólszerzők: Pötty, Frodó 3-3, Sozi, Szalonna 1-1
Góllövőlista:
1. Pötty, Frodó 7-7
2. Szalonna 5
3. Sozi 3
4. Ádi, Gáti, Balázs 1-1-1
Végül, Pötty kifejezett kérésére egy kis taktikai elemzés (a százalékok is ezért voltak már :)):
Bő két hete újra Dankó meccs hozta lázba a Bogdánffy úti pálya közönségét! Lifestyle. Ez most nem a koton márka, hanem az aznapi ellenfelünk neve volt. Fiatal kis suttyók voltak, alkalmas alany egy jó kis alázáshoz!
Alázás végül nem lett belőle, de győzelem igen! A 3-2-es eredmény nem fejezi ki a különbséget, ami a két csapat között volt. A meccs elején Gabesz rajzolt ívet a levegőbe, az ív végén pedig érkeztem én, s egy
Ekkor következtek az ellenfél percei, kb. 2 összesen. Sajnos ezalatt egy viszonylag formás támadással, és egy tipikus "egyszer az életben" lövéssel átvették a vezetést, 1-2! Na de nem azért vagyunk mi a legtökösebb csapat az egész villanyfényben, hogy ettől összefossuk magunkat. A helyzetkihasználásunk ugyan Arsenal jellegű volt, de egyrészt a helyzetkialakítás is, na meg a minimumot azért hoztuk. A csólyosi Bendtner (igaz a hajszín és a poszt nem stimmel, de azért csak :)), azaz Frodó közelről egalité, Pötty pedig számos kihagyott helyzetét egy winner-el (na nem Ádi gagyi labdája, hanem egy győztes gól :)) tette jóvá, éles szögből a kapus mellet a hosszúba passzolt. A vége szűk 3-2-es siker, és 4-ből 3as mérleg.
Gólszerzők: Szalonna, Frodó, Pötty
Hogy ki volt a meccs legjobbja ? Aki úgy érzi vissza tud emlékezni és szavazna, jelezze nekem és lesz szavazás!
Rég frissült a blog, már 3 meccset is játszottunk azóta, de pótoljuk a lemaradást, hiszen tudjuk, hogy az ultráink alig várják a beszámolókat :)
Lassan egy hónappal ezelőtt, a szezon 3. meccsén, két győzelemmel, hibátlan mérleggel a hátunk mögött először utaztunk a Hausmann utcába a szezon során. Ellenfelünk a Viharsarok nevű csapat volt, amely ugyanazt a két csapatot verte meg mint mi addig, viszont nagyobb gólkülönbséggel. Az azóta elért eredményeik alapján is feljutásra esélyes csapatról van szó. Nehéz meccsre számítottunk tehát, annál is inkább, mert több hiányzónk is akadt, egy szem cserénk a Dankó újonc Gáti volt. Sajnos tényleg nehéz meccs lett, de egyáltalán nem úgy, ahogyan gondoltuk.
6-5-ös vereséget szenvedtünk egy olyan meccsen, amit akár 8-3-ra is megnyerhettünk volna. A félidőre több gólos hátrányt (1-4 ha jól emlékszem) szedtünk össze úgy, hogy két öngóllal segítettük az ellent, mindkettő elég peches volt, mentésből lett öngól, mindenki el tudja képzelni :) A második félidőben elég jól kapaszkodtunk, többször voltunk 1 gólos hátrányban, végül mégsem sikerült az egyenlítés, köszönhetően a sok-sok kihagyott helyzetnek. A meccs után kapásból 6 kapufát tudtam emlékeimből összekotorni, de lehet, hogy több is volt, én pl. 3at biztos lőttem. A meccset kapufával kezdtük, kapufával fejeztük. Még a meccs utolsó támadásánál is kapufát lőttünk, ha bemegy, x-re mentjük. De ha nincs, a vége zakó.
A meccs pozitívumai: Gáti góllal debütált; azóta megelőztük a Viharsarkot :)
Mivel már úgysem tudnátok visszaemlékezni, most nincs szavazás, a Man of the Match címet Sanyinak adom, aki mindig kurvajól véd, ezen a meccsen sem rajta múltak a dolgok.
A csapat megszerezte második győzelmét is második meccsén ! Dankó - Tumpa 6 - 4. Putjór hendzáp indie R !
Nem volt egy könnyű menet. A bemelegítésnél már látszott, hogy technikás csapattal van dolgunk, akik jól lőnek. A meccs ennek megfelelően kezdődött, az ellen támadott többet, mi pedig inkább kontrázni próbáltunk. Sikerrel, ugyanis elég hamar belőttük az elsőt: Pötty egy bedobásból fölgurított labdát csikar-szögből vert be külsővel. Egy ide! Bár folyamatos, szép támadásaink továbbra se nagyon voltak, mindjárt kettő lett az az egy. Szabadot kaptunk a hetesük magasságában, s amíg a Tumpa védelme bambult, lepasszoltam az üresen álló Frodónak a free kicket. Ugyan ő is bambult, de szerencsére még időben kapcsolt ahhoz, hogy fölbelsőzze a léc alá bőrt. 2-0! Na ez már nem tetszett a kis mimóza lelkű ellennek. Az meg pláne nem, mikor egy kontránál Frodó szöktetett engem és kilencről kilőttem a jobb alsót. 3-0! Easy-peasy. S még mindig az első félidőben jártunk, mikor lecsapott a Csólyosi Csőrős! Frodót nem támadták a fél pályánál, kicsit szaladt a lasztival, majd jött a trademark mozdulat, s a labda már a bal alsóban is van. 4-0! Ekkor a helyszínen tomboló Dankó B-közép (Ági, Miki, Feri) már orgazmus-közeli állapotban volt, s talán kezdte elkönyvelni a sikert. Pedig a neheze még hátra volt!
Utaltam rá, hogy az ellenfél jól lőtt, mégpedig annyira, hogy annak ellenére, hogy 4-0 volt már lőttek vagy 3 kapufát és Sanyi faintos bravúrjaira is nagy szükség volt.
Aztán jött a második félidő, s kezdett fáradni a csapat, lankadt a koncentráció. Újabb gólt nem lőttünk, pedig nem sokon múlott: Pötty egy csikicsukira kijátszott helyzetből üres kapura mellé gurított 1 méterről, s így nem lett közte 5. Az ellen pedig továbbra is csak lőtt és lőtt. Elég sokáig húztuk így is, de aztán bekövetkezett az elkerülhetetlen: szépítettek. Nem sokkal később meglőtték a másodikat is, és még elég sok volt hátra ahhoz, hogy elkezdjenek reménykedni. Némelyikük elég pöcs volt, s alattomosan játszott, s ahogy szorosabb lett a meccs, egyre forrt a hangulat. Még percek voltak hátra, mikor 4-3 lett, majd szinte rögtön 4-4. Oda az előny, de jó lett volna az az ötödik, gondoltam ekkor. A morál padlón volt, s a kondíciónk is. Nem sok jóra számíthattunk a hátralévő pár percben. De!
Jött a csapat megváltója, Sozi! A semmiből, helyzet nélkül brusztolt be egy gólt. Ez a gól a küzdelem diadala volt ! :) Letámadott egy védőt, az belerúgta. A kapus felé pattant, aki szintén megpróbálta elrúgni, de Sozi őt is letámadta. A labda megint jó irányba pattant, s Sozi becsúszva, az elvetődő kapus mellett a hálóba gurított. 5-4! Unbelievable! Innentől már visszajött a spirit, s a meccs katarzisaként Sozi meglőtte a csapat 6. gólját is: Pötty vett le szépen egy felívelt passzt, a vonal mellett lecselezte védőjét, majd hátrapasszolt nekem. Elhúztam egy védő mellett, lövőhelyzetig vittem, majd a kitámadó kapus és egy védő közt a túloldalon érkező Sozinak passzoltam, aki kapásból belsővel vert szöget a Tumpa koporsójába. End of story. Zsákban a győzelem.
További kiemelendő események, hogy Norbi végre újra játszott, valamint Péti védőmunkája is kiemelendő!
Csütörtök este elkezdődött a tavaszi szezon a Dankó számára, ráadásul rögtön győzelemmel ! A semmilyen szempontból nem indokolható, végtelenül gagyi névvel megáldott(megvert) Rentrópia című csapat egy 3-2-es vereség formájában tanulhatta meg, hogy hol a helye.
Érdekes meccs volt, ugyanis elmondható, hogy egyénileg, és csapatként is rosszul játszottunk, ennek ellenére mégis sok pozitívumot lehet kiemelni. Elsőként, hogy nyertünk (innen meg ugye más nem számít :)). Olyan meccset, amit tipikusan el szoktunk veszíteni. Idény eleje, nulla kondíció, nem vagyunk játékban, de verhető ellenfél. Bizony, eddig az ilyen meccseket elkúrtuk, gondoljunk csak vissza az őszi első találkozóra, ahol a 40 éves faterok (akiket kiaszaltunk a bemelegítésnél) járatták a brét a szánkban. Szóval nagy dolog ez most, hogy ki tudtuk szenvedni a sikert ! Ez előrelépés! :) Az is fasza volt, hogy sokan voltunk, a három csere nagyon kellett, mert láthatóan két 10 m-es sprint után mindenki oxigénsátor után kiáltott. Még két dolgot emelnék ki: Dádiboy hosszú kihagyás, sérülés után győztes góllal tért vissza (hip-hip hooray), valamint Pötty (aki amúgy minden helyzetét elpuskázta támadásban) azon megmozdulását, mikor a saját hetesünkre visszafutva szabadított fel az ellenfél kontrájánál, mikor az ellenfél csatára gyakorlatilag üres kapura lőhetett volna. Mikor ezt láttam, azt éreztem: "Igen, megérte annyit ugatni hónapokon, éveken át!". Szóval ez szép jellemfejlődés :D !
Meccs krónika:
Már az első percekben megszereztük a vezetést: a csatár pozícióba felkóboroló Frodó vett át át egy fölpöccintett labdát a középpályáról, majd lefordult védőjéről, s ballal a bal alsóba gurított. 1-0! Bár - mint írtam - nem játszottunk jól magunkhoz képest, azért uraltuk a meccset, el-eljutottunk helyzetekig, míg az ellenfél erejéből kósza lövésekre se nagyon futotta. Mégis sikerült egyenlíteniük még az első félidőben: egy kapuskidobás a rendkívül csúszós füvön megcsúszva becsapta Sanyit. 1-1! Kicsit potyaízű volt, meg kell hagyni, Sanyi azonban később sok szép védéssel kompenzált. Az első félidőben még egy Pötty suhintás volt említésre méltó: súrolta a kapufát a lapos löket.
A második félidőben aztán megint vezetéshez jutottunk: az ellenfél védőjének és kapusának töketlenkedését (egymásra vártak) Szalonna használta ki könyörtelenül: pöci a bal alsóba. 2-1! Eddig Péti és Zsolti előadásában szoktuk meg az ilyet, szerencsére most végre nem mi adtuk elő. Nem sokkal később növeltük az előnyt: Szalonna bőrözte be védőjét, majd a visszahúzott labdát Ádi higgadtan, mesterien rajzolta be a jobb alsóba. 3-1! Hogy legyen azért izgulni való a végére, szépített a Rentrópia (a 2. félidőben azért voltak helyzeteik, de Sanyi mindet fogta - ha el nem baszták maguk) egy kapus mellett szépen elgurított kapufás góllal. 3-2! Több gól már nem esett, pedig előbb Frodó, majd később Péti is lőtt egy kapufát. így a vége 3-2! Megérdemelt győzelem, a három gól mellé három kapufa és több nagy helyzet is jutott.
A jövő héten a Tumpa-val játszunk, az első fordulóban 9-et kaptak, reméljük mi sem adjuk alább!
Igen, igen, igen !!!! Indul az új Dankó szezon !!! Mindenki remegve várja már, hogy pályára léphessen, s a 3/d liga csapatainak bealázásával öregbítse a csapat hírnevét/hírhedtségét !!! Az új szezonra leigazoltuk a Songoku sztárját, Zsoltit, aki kapusként fogja segíteni a csapatot (kivéve persze a velünk egy ligába sorsolt Songoku ellen).
Első ellenfelünk mindjárt kemény dió, ugyanis a 2.ligából kiesett Keverton az. Reméljük bírni fogjuk szuflával, s meglesz a szezon előtt elvégzett összesen 3-4 darab futóedzés eredménye :D. Fontos, hogy immár 4+1-ben kell játszani a 3.ligában is, ami nekünk nagyon jó. Miért is ? Nos - főleg a kicsi pályán - az 5 mezőnyjátékossal való brusztolás, erőlködés nem nekünk való. Kiváló technikai képességeinkkel megáldott támadóinkak (s a támadásokhoz fellépő szintén kiváló technikájú védőinknek :)) bizony tér kell, ami így biztosított lesz. Pöttynek végre lesz helye lefutni az ellenfél védőit, s cselezhet is kedvére (csak mértékkel !), s lesz hely, hogy a középpályások zseniális térlátásukat kihasználva jobbnál jobb indításokkal kínálják csatárainkat. Persze a védőmunka ezzel arányosan nehezedik, s több futómunkát igényel majd. Akárhogy is, biztosak lehetünk benne, hogy a Dankó még tovább fejlődik, s bizony reményeink szerint a feljutásért is harcban lehet, ha a sérülések elkerülik a csapatot.
Harcra fel tehát, nem hozhatunk szégyent a Dankó mezre !!! Hajrá Dankó !!!
Véget ért a Dankó utolsó meccse a szezonban, s ugyan 3-2re kikaptunk a tétényesektől (LapáTTNYél), emelt fővel vonulhattunk le a pályáról, ugyanis az utolsó pillanatban szerezték csak meg a győztes gólt, és végig nagyon jól küzdöttünk! Az ellen a csapat ellen értük el ezt az eredményt, amelyik megnyerte a csoportunkat és feljutott a 2.ligába!
Az egész szezon jól sikerült a csapat számára, hiszen simán bent maradtunk annak ellenére, hogy rengeteg volt a sérülés, a hiányzás, volt akinek kisebb műtétre is szüksége volt :) Ráadásul csak egyetlenegy igazán gyenge meccsünk volt (az 1-9 a Domino Kijev ellen), a többi vereségeink szorosak voltak és ugye 5ször nyertünk is, azt meg nem kell magyarázni.
Később a vizsgák után csinálok talán még egy szezonelemző, statisztikás posztot, most egyelőre ennyi.
Szalonna kiszámolta: legrosszabb esetben 7.-ek leszünk még az as kóma előzhet ha nyeri utcsó 2 meccsét és mi kikapunk a lapáttnyéltől de az utcsó két meccs nekik a domino kijev és a lapáttnyél szinte kizárt h mindt nyerjék szal 90%h 6ok leszünk előrébb gyakorlatilag nem tudunk lenni szal 6 v 7
Lassan közeledik a szezon vége, így elérkezett az idő, hogy bemutassuk a szezon legjobbjainak díjazását. A két nyeremény az én nagylelkű felajánlásomnak köszönhető(illetve hogy a nővérem vett nekem kindert:)). A két kategória amiben díjazunk pedig nem más mint a gólkirályi címért futott versengés, illetve a szezon MVP-cím. Előbbi egyértelmű, utóbbi az lesz aki a legtöbbször végzett az erre vonatkozó szavazás élén. A góllövőlista állását ismeritek, Pöttyöt talán már nem fogja behozni senki de ki tudja :) Az MVP(gyengébbek kedvéért: Most Valuable Player-legértékesebb játékos) verseny azonban még nem dőlt el, a jelenlegi állás:
1.Frodó 4
2.Pötty 3
3.Szalonna,Zsolti 2-2
4.Péti 1
Ha valaki nem ért egyet, vagy mást akar, nyugodtan csinálhat más kategóriákat, csak szerezzen nyereményt is hozzá :) (Pl. megszavazhatjuk a szezon leghűségesebb szurkolóját is akár :))
A május 26-odikai Kánaán BK elleni mérkőzés után a Dankó Pista BK több játékosát is egy újbudai parkban kaptuk lencsevégre, amint a fűben ülve a szurkolótábor vezetésével kapcsolatba hozható egyénekkel, borosüveg alakú transzparenseket lengetve tüntettek a gonoszság ellen.
-fejessel serkentettem sikkantásra lelkes híveinket. 1-0!
Utolsó kommentek